A Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program

A kuvasz ismeretanyagának gyűjtése közben Botond a Nagy-Küküllőmenti kuvasz kennel  tulajdonosa felhívta figyelmemet a Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Programra. Előző cikkünkben említettük, de mindenképp külön bemutatást igényel, hiszen a fajtával szorosan összefüggő, a mai világnézettől már-már távol eső, hagyományőrző, tiszteletre méltó emberi összefogás.

Kérésemre Puskás Ferenc és Bölöni Botond készítettek egy teljes körű bemutatást, melyet olvasva bárhol is élünk, egy kis fantáziával ott lehetünk egy igazi, régi, összetartó világában. 

A Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 

A Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program  2007-ben kezdte meg aktív működését, melyet három évi terepi kutatás és adatgyűjtés előzött meg három országban: Szlovákia, Románia és Magyarország.

Az alapötlet a hajdúszoboszlói Puskás Ferenc természetvédelmi mérnök nevéhez fűződik, aki 2006-ban a Debreceni Agrártudományi Centrum Természettudományi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéken diplomamunkájában „Az őrző pásztorkutyák belső értékmérő tulajdonságainak vizsgálata és azok megőrzésének lehetőségei” címen a pásztorkutyák és nagyragadozók közötti viszonyt taglalja. 

Ezt követően 2007 februárjában a Vértesi-Selymes és Erdőszéli-Fehér Ördög kuvasz tenyészetekből megérkeztek az első felajánlott kuvasz kölykök (egy kan, egy szuka), melyek párban a Gömör-Tornai Karsztra kerültek a Szilicei fennsíkra haszonállatok őrzésére. A kuvaszok minden esetben ingyen kerültek felajánlásra a tenyésztőktől a pásztorokhoz.

 

 

Ezt követően egy nem mindennapi összefogásnak lehettünk tanúi. A magyarországi, vajdasági, illetve erdélyi kuvasz kennelek aktív támogatásának köszönhetően elindult a kuvasz kölykök Erdélybe való kihelyezése is. 2007 telén megérkezett Erdélybe is az első kuvasz pár, majd ezt követően az elmúlt hat évben 19 kuvasz tenyészet ajánlott fel kölyköket a Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program hosszú távú céljainak elérése érdekében. A támogatók listája itt  olvasható. 

Összesen a programban eddig kihelyezett kutyák száma a saját szaporulatot is beleértve közel 65 kutya, Szlovákiában 5, míg Romániában 17 vizsgálati helyszín került bevonásra. A fajta alkalmazhatóságáról eddig szerzett tapasztalatok vázlatos formában témánként kerülnek közlésre. Az anyag összetettsége miatt viszonylag gyakran adódnak átfedések és kapcsolódási pontok az egyes témakörök között. A program keretein belül, több mint 100 év kihagyás után kerültek vissza a fajta egyedei az eredeti munka-és szelekciós körülményeik közé. Ezen időszak alatt a kuvasz teljesen elszakadt attól a körülményrendszertől, amelyben sok száz év alatt kialakult, illetve ismert képességrendszere megszilárdult. Ez az első, szervezett keretek között zajló, olyan nagy elem-és helyszínszámmal dolgozó vizsgálat, amely e változás dokumentálására is alkalmas. 

A program jelenlegi működtetői:

  • Bölöni Botond – Erdélyi koordinátor, Nagy-Küküllőmenti kuvasz tenyészet  
  • Holczhakker Jószef – Sátorkőpusztai kuvasz tenyészet
  • Juhász Jószef – FCI küllembíró, Vértesi-Selymes kuvasz tenyészet  
  • Julián Lóránd – Bácskai-Betyár kuvasz tenyészet
  • Magyar ÁkosMenyünk kuvasz tenyészet
  • Puskás Ferenc – természetvédelmi mérnök
  • Szabó IstvánSárréti-Sinka kuvasz tenyészet

A program két fő céljának megvalósítása mellett számos kapcsolódó témában is igyekszik aktívan részt venni.

Két fő cél: 

  • A kuvasz, mint törvényi védelmet élvező (32/2004. (IV.19) O.GY. magyar őrző pásztorkutyafajta, illetve a fokozottan védő nagyragadozó fajok (farkas, medve, hiúz) megismertetése, bemutatása, népszerűsítése itthon és külföldön egyaránt. 
  • A Kárpát-medencében őshonos fent említett vadfajok védelmének aktív elősegítése mindhárom érintett országban (Magyarország, Szlovákia, Románia), különös tekintettel kártételük megelőzésére.
  • Természetesen a program további céljai sem elhanyagolhatóak, melyeket legjobb tudásunk és lehetőségeink szerint igyekszünk feltérképezni:

     

    • A kuvasz belső értékmérő tulajdonságainak, képességeinek fenntartása és megőrzése eredeti munkavégzési körülményei között (legeltetett állatállományok őrzése).
    • Adatgyűjtés a kuvasz extenzív, legeltetéses állattartási viszonyok közötti alkalmazkodásáról, fejlődéséről, szaporodásáról és őrzőmunkájáról.
    • A kuvasz és egyéb alkalmazott őrző pásztorkutyafajták és típusok nagyragadozókhoz való viszonyának részletes feltárása. A közöttük létrejövő kölcsönhatások és fennálló kapcsolatrendszer minél jobb megértése.
    • Elemzések és vizsgálatok végzése, számos szempont alapján összehasonlítva a kuvaszokat a velük együtt dolgozó más pásztorkutyafajtákkal és típusokkal.
    • Információgyűjtés a kuvasz vadászati célú felhasználásának (hajtóvadászatok), mint ősi feladatkörének múltjáról és jelenéről
    • Az emlős nagyragadozó fajokkal szembeni, az állattartók által táplált ellenérzések vélt vagy valós összefüggéseinek tényszerű vizsgálata és annak lehetőség szerinti csökkentése.
    • A programban dolgozó kuvaszok szaporulatának újabb vizsgálati helyszínekre való kihelyezése, az eredeti feladatkörben dolgozó állomány bővítésére.
    • Génmegőrzés. A kihelyezett állományoktól származó utódok egy részének törzskönyvezése, és lehetőség szerinti visszacsatolása több generációt követően a törzsállományba.
    • A program során szerzett adatok és tapasztalatok közreadása publikációk, előadások, rendezvények és médiaszereplések útján.
    • Néprajzi célú gyűjtés a Kárpát-medencei magyar pásztorkultúrákról és hagyományokról, mint kulturális örökségünkről, itthon és határainkon túl. 

     

    Az eltelt közel hét évben rengeteg információval, terepi tapasztalattal lettünk gazdagabbak. Meggyőződéssel és bátran ki merjük jelenteni, hogy ez a csodálatos ősi, magyar pásztorkutya a KUVASZ kiválóan ellátja eredeti feladatkörben is azt a nem mindennapi feladatát, amire őseink ezredévekkel ezelőtt kitenyésztették. Okkal lehetünk büszkék rá!

    Nézzük is meg, hogyan is telik el egy legeltetési szezonja egy kuvasznak eredeti feladatkörben.

    Felvidéken és Erdélyben még napjainkban is hagyományos kültéri legeltetés folyik. Azaz Szent-György napján kihajtják a nyájat a hegyekbe, magasabb domborzati legelőkre, majd Szent-Mihály napján lehajtják őket a falvakba, téli szállásokra. Tavasszal a falvak lakói az évre  már előre megválasztott pásztorra bízzák a teheneiket, juhaikat, aki egész évben vigyáz rájuk. Minden gazda a számadáskor megszámolt és kiadott állatállománya után kapja meg a tejtermék részét sajt, túró és orda formájában.

    Az évek alatt egyre több olyan gazdával is találkoztunk, akiknek megfelelő nagyságú legelőjük és állatállományuk van. Ilyen esetekben ők fogadják meg a pásztort saját részre és a saját legelőiken legeltetnek, a tejterméket és a tavaszi szaporulatot értékesítik a piacon, ami a bevételi forrást is jelenti számukra.

    Nem utolsó sorban ezen elcsatolt területeken, napjainkban is nagyon aktív a nagyragadozók jelenléte: farkas, medve, hiúz, melyek komoly fenyegetést jelentenek több hónapon át a legeltetett haszonállatokra. 

    A pásztorok a kihajtástól a behajtásig a hegyekben vannak, ritkán, vagy szinte soha nem jönnek le onnan, csak ősszel. 

    Fent a hegyekben ahol aktív a farkas, medve és hiúz támadások száma csak egyetlen védekezési lehetőségük van és az a pásztorkutyájuk! Ezek a kutyák félelmet nem ismernek, napi 24 órát vannak szolgálatban, esőben, szélben, kánikulában. A nagyragadozókkal azonos életterekben elengedhetetlen a legeltetett állatállományok védelmének folyamatos fenntartása, nappal és éjszaka egyaránt. Ennek évezredekre visszanyúló tradicionális módja az őrző pásztorkutyák alkalmazása. A kutyafalka őrzőmunkája során az egyes egyedek között szervezettség és munkamegosztás alakul ki, alkalmazkodva a veszélyeztető tényezők sajátosságaihoz. Míg egyesek szembeszállnak a fenyegető tényezőkkel, addig mások a haszonállatok között maradnak, így tartva fenn a védelem stabilitását.

     

    Kapcsolódó videó: Dolgozó kuvaszok

     

    A pásztorok munkája nem egy leányálom, általában hajnali négykor kelnek, majd a reggeli fejés veszi kezdetét, ezután kihajtják a nyájat legelni, közben sajtkészítés, majd déli fejés. Pár óra pihenés, majd dél után újra kihajtják a nyájat, este behajtáskor megint fejés. Mire a mindennapi teendőket elvégzik sok esetben éjfélkor, vagy még ez után térnek nyugovóra. A juhoknak jól elkülönített delelő/éjszakázó helyük van, az úgynevezett kosár, melybe minden legeltetés után behajtják, majd egyesével, kézzel megfejik őket. A juhtej és a belőle készülő termékek (sajt, orda, túró) értékesítése jelenti a fő jövedelmi forrást, az élőállat (választási bárány) eladás mellett az ágazat számára. Erdélyben ma is hagyományosan, kézzel történik fejés, míg a Felvidéken terjedőben van a gépi fejés rendszere. 

     

    Kapcsolódó videó: Fejés az esztenán

     

    A pásztorok éjjel a kalibában vannak, melyek a kosár köré vannak elhelyezve, ezzel is közelebb vannak a védendő állatokhoz, ahonnan rálátásuk van a környékre is egy esetleges támadás esetén. Éjjelente lámpással, fáklyával járják körbe a kosarat, ha valami szokatlant észlelnek, vagy ha a kutyák vadat jeleznek. 

     

     

    A juhok legeltetése hagyományos és egyszerű formája a természeti erőforrások kihasználásának. Egyes területek csak ezen módon, illetve erdőgazdálkodással hasznosíthatók gazdaságosan. A nyájak a lágyszárú növényzet vegetációs időszakában, pirkadattól - késő estig járják a legelőket. A magasabb térszíneken, ahol nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű felszíni vízforrás, ott szükséges a mesterséges itatók kialakítása (Szlovák- Karszt Nemzeti Park, Szilicei- fennsík). 

    Kapcsolódó videó: Legeltetés és itatás

    Lényeges elem a haszonállatok védelmére szánt, nagytestű nyájőrző kutyák megfelelő összeszoktatása a ragadozóktól óvandó állatállománnyal. Ez leghatékonyabban a téli szállásokon történhet, ahol a kölyök kuvaszok bárányokkal tarthatók együtt a kölcsönös kötődés kialakítása céljából. Erre, a kutyakölykök életében a 6-12 hetes kor az optimális. Megfigyeltük, hogy azon kölykök melyek párban kerültek kihelyezésre, vagy egy teljes,  illetve részleges alom, ezen kutyák felnőtt korukban is sokkal jobban és aktívabban dolgoztak azokkal a kutyákkal összehasonlítva, melyek egyedül kerültek kihelyezésre. Nyílván a falka szellem már nagyon kicsi kortól kialakul ezekben a kutyákban, a mindennapi csíntevésekben ezek a kutyák sokkal jobban összeszoknak, majd jobban össze is tartanak egy-egy komolyabb akció során is. Nemhiába, hogy bevált szokás még napjainkban is az, hogy egy teljes alom kanjait meghagyják a pásztorok, majd pár év múlva elsőrangú pásztorkutyává cseperednek az anyjuk mellett. 

     

     

    A kihelyezett kölykök semmilyen pluszban nem részesülnek a már meglévő kutyákhoz viszonyítva, ugyan olyan bánásmódban és táplálékban van részük, mint a falka többi tagjának is. Természetesen a kölykök naprakész oltásokkal érkeznek az esztenákra. Megfigyeltük, hogy szinte semmilyen, vagy nagyon ritka esetben okoz átállást a már megszokott táplálékról a kölykök számára eddig ismeretlen ízekre. Sokszor kihelyezés után, egy két héttel már a 10-12 hetes kuvasz kölykök úgy viselkednek mint ha ott születtek volna, sok esetben erre az időszakra már megtörténik a haszonállatokkal való ismerkedés, kötődés, a falka teljes körű tagjaivá válnak és ki-ki a maga bátorsága szerint ki veszik részüket az aktív munkából is. Nem szokatlan már ebben a korban az sem, hogy a nyájat is elkísérik a napi legeltetés során.

    Kapcsolódó videó: Kölykök szocializációja

     

    A nem ritkán 8-10 egyedből álló kutyafalkák etetése Erdélyben közösen történik. Hagyományos és fő eleme a legeltetési szezonban, a juhtej feldolgozása során visszamaradó fehérjékben gazdag tejsavó. Ezt egészíti ki a korpa, élelmiszeripari melléktermék és az elhullott haszonállatok húsa. 

     

    Kapcsolodó videó: Kutyák etetése  

    Vizsgálati tapasztalataink legfontosabb elemei:

    1. Környezeti hatások

    A kuvasz jól viseli a különböző környezeti viszonyok közötti munkavégzést. Őrzőtevékenysége kiegyensúlyozottnak és folyamatosnak mondható minden évszakban. Mind nappali-mind éjjeli viszonyok között megfelelő aktivitással látja el feladatát, de eltérő stratégiát alkalmazva. Szervezete jól reagál a nyári hőmérsékleti maximumokra és a téli minimumokra egyaránt, ezek nem befolyásolják jelentősen élettevékenységeit, őrzőmunkájának hatékonyságát. A legeltetési időszakban az állattartók a kutyák számára hagyományosan nem gondoskodnak külön enyhelyekről, mivel azok léte negatívan befolyásolhatja a munkavégzési hatékonyságot.

    A kölykök és a növendékek, a tél különösen hideg időszakait (-10 és -25C° között), ha az gyengébb táplálással is párosul, nehezebben viselik. Ebben az időszakban fokozottan kell gondoskodni megnövekedett energiaszükségletükről. Ilyenkor a környezeti igénybevétel csökkentése szempontjából, optimális megoldás a bárányok közötti tartásmód akolban, amely egyébként a szocializáció szempontjából is megkerülhetetlen.

    2. Táplálás

    A kutyák élelmezésében vizsgálati helyszínenként is eltérő tápanyagféleségek felhasználásával találkozhatunk. Eszerint megkülönböztethetünk: hagyományos-és a hagyományost, a modern táplálással kombináló módokat. (Többségében a hagyományos módszerrel találkozunk)

    A hagyományos táplálás elemei: vízzel forrázott, vagy tejsavóval elkevert búza-, árpadara, elpusztult, vagy levágott háziállatok húsa (juh, ló, szarvasmarha, sertés), kis mértékben ételmaradék. Kombinált táplálás újabb elemei: kutyatáp, kecsketej, élelmiszeripari melléktermékek (pl. sütőipari hulladék).

    Szezonális hatások is megfigyelhetők a táplálásában. A legeltetési szezon fő alaptápanyaga, a különböző tejfeldolgozási folyamatok során visszamaradó melléktermék, a fehérjében gazdag tejsavó.

    A pihenőidőszak során ennek részleges kiváltására, Erdélyben még néhol fellelhető a kiselejtezett igáslovak, őrzőkutyák téli élelmezésére történő vásárlásának régi tradíciója.

    A kölyök és növendék kuvaszok esetében, növekedési erélyük kihasználása érdekében fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjék bevitele. Az ennek elmaradásából eredő negatív hatások a későbbi életciklusokban már nem korrigálhatóak. Felnőtt kutyák esetében a fehérje, mint fontos alaptápanyag korlátozott bevitele, izomszegénységhez és könnyű felépítéshez vezethet, ami hosszabb távon a munkavégzési hatékonyságot is rontja. Téves nézet, hogy az elhullott állatokat nem szabad megetetni a pásztorkutyákkal, mert az később, a háziállatok megtámadásához vezet. Fontos szempont azonban annak következetes betartatása a nyájőrzőkkel, hogy e táplálékforráshoz való hozzájutás mindenkor feltételezi az emberi közreműködést (jóváhagyást) és önálló kezdeményezésre nem történhet meg.

    3. Tartás

    Az erős és indokolatlan testi fenyítést minden körülmények között kerülni kell, mert a kuvasz bizalma és együttműködési készsége az emberekkel szemben nagymértékben csökken. Egy lelkiekben megtört állat, nem képes maradéktalanul, energikusan és önállóan ellátni a rá bízott feladatokat. A fajta esetében, a kölyökkortól elkezdett következetes nevelés a legcélravezetőbb, a tiltás-megengedés alapelv követésével.

    Egyes kutyák lekötése a legeltetési szezonon kívül, a falvakban vagy hajtóvadászatok idején jellemző. Ennek módja azonban csak akkor elfogadható, ha az a védendő állatok közvetlen közelében történik és a lánc mérete nagyobb mozgásteret biztosít a kutya számára. (4 m fölött) A kiegyensúlyozott jellemű kutyák számára azok betartásával nem okoz komolyabb problémát, akár a hosszabb távú lekötés sem.

    Ezt azonban lehetőség szerint minimalizálni kell minden esetben. A kuvasz nagy mozgásigényű és aktivitású fajtaként mentálisan és fizikálisan is nehezebben viseli a tétlenséget és szabadságának korlátozását. A nem megfelelő módon megkötött kutyák számára nem csak a védendő állatállományoktól való elszigeteltség okozhat frusztrációt, hanem a falkatársakkal való intenzív kapcsolat csökkenése is. A felvidéki vizsgálati helyszínek között előfordul olyan, ahol a kutyákat, vagy egy részüket nappal kötve tartják és éjszakára engedik el őket őrzésre. A régi beidegződések mellett a következők miatt teszik ezt: élénk turista forgalom, erdei termékek gyűjtői a területen, a pásztorok lakókocsik feltörése elleni védelme, rivalizálás a terelőkutyákkal, a sérült, vagy legyengült juhok szálláson való hagyása, a viszonylag kisebb nagyragadozó fenyegetettség. A kutyák fokozottabb nappali őrzőmunkája azonban indokolt lenne, mivel az egykor intenzíven kezelt legelőterületek mára jelentősen degradálódtak, a bokor és cserjeszint feldúsulása, terjedése több tíz éve folyamatosan tart. 

    A nyájak kénytelenek ezek között a nagy fedettséggel rendelkező területek és erdőfoltok között legelni, illetve átvonulni, amelyek bizonyítottan ideális vadászterepet nyújtanak a farkasok és hiúzok nappali támadásához. Az ilyen, ritkán előforduló esetek megelőzése is jó eséllyel megtörténne, ha mindenhol legalább egy-egy kuvasz kísérné nappal is a nyájakat az éjszakai őrzés mellett. Tapasztalatok szerint komoly visszatartó erőnek mutatkozik a kuvaszok jelenléte, a birkanyájak mellett, amely képes visszaszorítani a térség farkas falkáinak károkozását.

     

     

    4. Ellenálló képesség, egészség

    A legelő háziállatok őrzését ellátó kuvaszok jól alkalmazkodnak az eredeti munka-és életkörülményekből eredő igénybevételekhez. Súlyosabb betegségekkel eddig nem találkoztunk vizsgálataink során körükben. Középfülgyulladás, örökletes emésztőrendszeri megbetegedés, rosszabb kondíció okozta gyengeség fordult elő az állományban.

    Egy esetben került sor, sürgős műtéti beavatkozásra, egy súlyos baleseti csonttörés ellátásakor. Ez szövődményektől mentesen gyógyult, nem hatva ki károsan a kutya életminőségére és későbbi munkavégző képességére. (A teljes gyógyulás és az azt követő rehabilitáció több hónapot vett igénybe.)

    Az extenzíven tartott állatállományok és az őrzésüket végző pásztorkutyák orvosi ellátása sok esetben, csak esetleges formában történik meg. Ebben fő szerepet játszik az anyagiak mellett, a berögződött szokások továbbélése is. Személetes példa, hogy a nagy falkákban lévő kanok ivartalanítását, döntő többségében nem az állatorvosok végzik el. A kis ráfordítás-kis haszon elvén működő erdélyi családi gazdaságokban a kutyák, mint közvetlenül hasznot nem hajtó háziállatok, jobbára saját túlélési képességeikre vannak utalva. A népi módszerekkel történő gyógyítás, pedig napjainkra gyakorlatilag kiveszett.

    A paraziták, elsősorban kullancsok jelentette veszély folyamatosan fennáll a vizsgálati helyszíneken. Mindeddig megbetegedést nem okoztak. Megelőző intézkedésként a juhokon használatos szereket alkalmazzák a kutyákon is, az élősködők távoltartására. Valószínűsíthető, hogy a legeltetéssel intenzíven kezelt rövidfüvű gyepterületek kevésbé kedveznek a kullancsok terjedésének. Befolyásoló tényező lehet továbbá, a magasabb térszínek és fennsíkok időjárási kitettsége is.

    5. Tanulás, tapasztalatszerzés

    Az őrző pásztorkutyák tanításában és nevelésében való szoros emberi részvétel korántsem nevezhető olyan meghatározónak, mint a terelőkutyák esetében. Ez leginkább a nyájőrzők falkában történő, és lényegesen önállóbb munkavégzésével magyarázható. Mindennapi feladataikat jobbára emberi utasítások nélkül is, rutinszerűen elvégzik, mindig igazodva az aktuális körülményekhez, külső hatásokhoz. Több vizsgálati helyszínen tapasztaltuk, hogy a legelőn elmaradt juh, vagy frissen született kisbárány mellett maradt 1-1 kuvasz, őrizni azt, miközben a nyáj már továbbvonult. Ezekben az esetekben a kutya hiányát veszi észre a pásztor és később keresésére indulva talál rájuk. Mindezek a védendő állatfajhoz való szoros kötődést, mind pedig az önálló döntést és munkavégzést is jól példázzák. Fontos szerep jut tehát a fejlett intelligenciának, a jó helyzetfelismerő- és problémamegoldó képességnek a mindennapok során, amely a tanulási folyamatok és az öröklött belső képességek útján együttesen van jelen.

    A kölyök és növendék állatok, a falka felnőtt egyedeitől folyamatosan tanulják el az őrzőmunka főbb elemeit és a célravezető viselkedésmintákat. A megfelelő munkavégzésű és jó jellemű, kifejlett kutyák mellett felnevelkedők, jobb eséllyel felelhetnek meg a velük szemben támasztott összetett követelményeknek. A nagyragadozó fajok rendkívül változatos és eltérő zsákmányszerzési stratégiái, valamint a kutyák intenzív falkaélete miatt, az egyes egyedek tanulási- tapasztalatszerzési folyamata tulajdonképpen az egész életciklusukon átível. Folyamatosan alkalmazkodniuk kell a dinamikusan változó újabb- és újabb életkörülményekhez.

    Az emberi beavatkozás a nyájőrzők viselkedésébe, napi őrzőmunkájába mindezen tényezők miatt is kisebb jelentőségű, mint a terelőkutyák esetében, de korántsem nélkülözhető elem. Központi része, a negatív viselkedésminták szigorú és következetes kiiktatása, ritkábban pedig a kívánt cselekvéssor jutalmazása.

     

     

    6. Szaporodás

    Az eredeti feladatkörbe kihelyezett kuvaszok eddigi szaporulata több generációra tehető már. Ezek a kutyák a  Kuvaszok és Nagyragadozók kennelnév alatt törzskönyvezettek. A dolgozó szukák egy részénél megfigyelhető az évi egy tüzelés. Ez lehet a tartási körülmények sajátossága, vagy egyéb tényezők együttes hatására is. 

    A kihelyezett állományban az első tüzelés átlagosan későbbi időpontra esik, amelyben nem szabad utódoknak fogannia. Biztonságosan ez csak a szukák elkülönítésével érhető el, amely a legeltetési szezonban külön feladatot jelent a hegyi esztenákon. Ezt tovább nehezíti az a tény, hogy nem minden gazdálkodási egységben van tapasztalattal párosuló igény a megfelelő szaporulat létrehozására.

    Mivel a kuvaszok többségében nagyobb létszámú falkákban élnek, ezért külön intézkedéseket és odafigyelést igényel a tisztavérben történő tenyésztés fenntarthatósága. Ennek egyik eleme, a már tenyészpárban történő kihelyezés, esetleg a növendékek helyszínek közötti cseréje, amely a későbbi, tervezett párosítások elősegítése érdekében történik. További eszköz a falkákban lévő más fajtájú kanok ivartalanítása. Mindezek csökkentik a nem kívánt párosítások valószínűségét. A leghatékonyabb megoldás azonban a tüzelő szuka elkülönítése a fedeztetésére szánt kannal, azonban ez bizonyos esetekben az őrzőmunkából való kieséssel is együtt jár. Nem azonos helyszínen lévő párok esetében, ez szervezési és szállítási többlet ráfordítást is eredményez.

    A kuvasz szukák ösztönösen szél- és esővédett, száraz helyet választanak a kölykök világrahozatalára és nevelésére. Lakókocsi alá ásott mélyedés, vagy kibővített rókalyuk az esztena közelében, egyaránt alkalmas a célra. A nevelés időszakában az anya, változó intenzitással osztja meg figyelmét a kölykök és a nyáj között. A falka felnőtt egyedei azonnal elfogadják a kicsiket és nem bántják azokat, később pedig szívesen játszanak, foglalkoznak velük. A cseperedő kölykök, pedig már egy hierarchikus rendszerben működő közösség aktív tagjaiként, folyamatosan ismerik meg az őket körülvevő világot. 

    Az eredeti feladatkörben dolgozó különböző kuvasz állományok stabil fenntartása a belső szaporulat aktív igénybevétele nélkül nem lehetséges.  Hosszabb távon ennek kell megalapozni az újabb generációk gerincét, és vérfrissítés céljából vissza-visszanyúlni az alapul vett magyarországi törzsállományhoz. A kihelyezett állomány önálló fenntarthatósága, a jelenlegi tapasztalatok szerint, reálisan nem tartható célkitűzés a sokrétű és erőteljes szelekciós nyomás okozta magas fokú mortalitás miatt.

     

     

    7. Kuvaszok alkalmazhatósága

    Az eddigi tapasztalatokból kiderült, hogy nem minden kuvasz alkalmas erre az összetett feladatrendszerre, mint ahogy helyi pásztorkutyák közül sem. Az elvárásoknak nem megfelelő egyedeket következetesen ki kell vonni a kihelyezett állományból és a tenyésztésből is. Génfenntartási szempontokat tekintve a meghatározó küllemi tényezők sem hagyhatók figyelmen kívül, az elsődleges munka elvárások mellett. E kis állományú, magyar fajta számára nem lehet járható út, a két meghatározó tulajdonságrendszerre való különvált szelekció és tenyésztés. Továbbra is szétválaszthatatlan, egységes egészként kell tekinteni a külső-és a belső értékmérő tulajdonságok összességére.

    A kuvaszok többsége megfelelő tartáskörülmények között képes tökéletesen ellátni feladatát. Felderítő őrzőstílusuk aktív munkavégzéssel párosul a nagyragadozókkal szemben. Több állattartó egységben kizárólag kuvaszok látják el az őrzés feladatát, remélhetőleg ez a jövőben tovább gyarapszik. A farkasok okozta károk jelentős visszaszorítása jellemző a Felvidéken. Itt korábban, a vizsgálati helyszíneken előfordult a marhagulya többszöri megtámadása, vagy a mezőgazdasági telephelyekre való bejárás is a falkák által. 

    Erdélyben szintén sikeres a károk megelőzése, olyan térségben is, ahol a környező juhászatok visszatérően szenvednek el nagyragadozók okozta veszteségeket. (Volt olyan év, amikor a legeltetés beszüntetésére kényszerültek a gazdálkodók, mivel nem voltak képesek hatékonyan védeni az állatállományukat.)

    A megfelelő munkavégzésű kutyák - a védelem egyéb tényezői mellett- hatékonyan képesek távol tartani a ragadozókat, illetve nagymértékben csökkenteni a lehetséges károkat. Mindez tudatformálással és a védett ragadozó fajokról szóló ismeretek megosztásával aktívan elősegíti, az illegális módszerekkel történő pusztítás visszaszorítását. A nem kívánt folyamatokba való beavatkozás leghatékonyabb módjának, gyakorlati tapasztalatok alapján, a helyi szinten történő cselekvés tekinthető.

     

    Kapcsolódó képgaléria itt

    További kapcsolódó linkek:

    http://kuvaszokesnagyragadozok.hu/hu/node/vizsgalatitapasztalatok

    http://kuvaszokesnagyragadozok.hu/hu/gallery

    http://kuvaszokesnagyragadozok.hu/hu/node/videogaleria

    https://www.facebook.com/kuvaszokes.nagyragadozok/photos_albums

     

    Az elmúlt évek alatt számtalan szakmai előadáson, konferencián vettünk részt. 

    Évenként 2-3 előadást tartottunk több országban, speciális kuvasz kiállításokon, klubnapokon, baráti találkozókon, pásztorkutyás szakmai napon, Nemzeti Parkokban. Eddig megjelent publikációink több mint 20 db. (Magyarország, Románia, Szlovákia, Szerbia, Németország)  Publikációk itt.

    Dokumentációs anyagjaink több mint 12.000 digitális fotó, 50 óra videó és hanganyaggal rendelkezünk, filmek, média szerepléseink voltak a Duna TV, illetve az Egri TV-ben. 

    Az eddigi legnagyobb és legszínvonalasabb megjelenésünk ez év májusban megrendezett Budapesti Világ Kutyakiállításon felállított bemutató standunkon volt, ahol öt napon át több tízezer ember előtt mutattuk be a kuvasz ezen arcát az érdeklődőknek: 

    Kapcsolódó link: Aktuális

    Jelenleg egy dokumentumfilm készítése látszik körvonalazódni, ami  egy igen komoly szakmai anyag lesz, nem utolsó sorban a fajtára nézve is népszerűsítő céllal készül majd el.

    A Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2009-től  Erdélyben szervezi meg rendszeresen a kuvaszos barátai találkozóit, szakmai napjait, tájjellegű kiállításait, mely rendezvények az egész Kárpát-medencei kuvaszosok közötti baráti kötelékek erősítéséül, az eredeti feladatkörben dolgozó kuvaszok bemutatásáról, a fajtanépszerűsítésről is szólnak. 

    Az első Erdélyi kuvaszos találkozó 2009-ben volt (videó ) majd ezt követte a második 2011-ben, a harmadik úgynevezett Nomád kuvaszos találkozót 2012-ben rendeztük meg és 2013. Szeptember 21-én lezajlott az általunk rendezett I. Székelyföldi Tájjellegű kuvasz kiállítás is, mely mérföldkő volt a Kárpát-medence kuvaszosai között, úgy a nevezést illetően, mint a rendezvény sikerességét tekintve is.  

    Kapcsolódó videók: Duna TV Origo 

    A jövőt tekintve reméljük, hogy mindezt ilyen ütemben és sikerekben tudjuk folytatni, mint ahogy mindezt elértük az első két kuvasz kölyök kihelyezése óta az elmúlt hét esztendőben. Ez úton szeretnénk megköszönni és megkülönböztetett tiszteletünket kifejezni mindazok felé, akik az elmúlt években támogattak, segítettek, mellettünk álltak ezen a rögös úton. 

    Puskás Ferenc és Bölöni Botond 

     

     

    Még most, többszöri olvasás után is ugyanolyan érzést kelt magamba szívni a múltat, csodálattal figyelni igazi házikedvenc tartóként az ember-kutya kapcsolat másságát, a régi idők megőrzésére tett erőfeszítéseket. Ezúton kívánok a Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program résztvevőinek töretlen lelkesedéssel végzett sikeres munkát e nagyszerű, csodálatra méltó cél érdekében.

    Kapcsolódó cikkek:

    Kuvasz |


    Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

    Add a Facebook-hoz
     
    Szóljon hozzá Ön is!

    Felhasználónév: (max. 20 karakter)


    E-mail cím: (nem jelenik meg az oldalon, max. 100 karakter)


    Hozzászólás: (max. 1000 karakter)

    Ellenőrző kód: Kérjük írja be a két szám összegét! 53 + 40


    Egy röpke kutyaszerelem, mint társkeresési opció »»

    A minap kaptam egy érdekes, pár soros emailt, amiben egy kedves olvasónk a következő problémával keresett meg. Idézem: "Az én kutyám egy fajtiszta 5 éves nagytestű csivava.Még szűz és ezért egy szuka csivavát keresünk neki pároztatás  céljából..." Kapva a lehetőségen rögtön billentyűzetet ragadtam, hiszen ez a körülmény kutyusom által engem is régóta foglalkoztat és érint. Igen! Tudtam, hogy nem vagyok egyedül! 

    Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió